A borbély szakma manapság reneszánszát éli. Ez a régi mesterség modern köntösben és új néven világhódító útra indult. De vajon mikortól beszélhetünk borbélyokról, azaz ahogyan ma már hazánkban is divatos kifejezéssel élve, a barber szakmáról?
Az alábbiakban igyekszünk átfogó képet adni eme férfiasnak vélt szakma történetéről, ám mielőtt belevágunk, nézzük meg…
Ki is a borbély?
A borbély olyan személy, akinek a foglalkozása elsősorban a férfiak és fiúk hajának vagy szakállának vágása, ápolása, formázása és borotválása. A borbély munkahelyét „borbélyüzletnek” vagy manapság divatos nevén „barber shop”-nak nevezik.
A korábbi időkben a borbélyok sebészeti és fogorvosi beavatkozásokat is végeztek, innen ered a borbélysebész elnevezésük. A biztonsági borotvák kifejlesztésével és a szakáll csökkenő népszerűségével a legtöbb borbély ma már a férfiak hajának vágására specializálódott, szemben az arcszőrzettel.
Borbély szakmai kifejezések
A modern időkben a „borbély” kifejezést szakmai címként és a férfiak hajára szakosodott fodrászokra is használják. Történelmileg minden fodrászt borbélynak tekintettek.
A 20. században a kozmetológus szakma elágazott a borbély szakmától, és ma a fodrászok fodrászként vagy kozmetológusként is kaphatnak engedélyt.
A fodrászokat az különböztette meg egymástól, hogy hol dolgoztak, milyen szolgáltatások nyújtására volt engedélyük, és milyen névvel illették magukat. E terminológiai különbség egy része az adott hely szabályozásától függ.
Az 1900-as évek elején az Egyesült Államokban használatba került egy alternatív szó a borbélyra, a „chirotonsor”.
Az USA különböző államaiban eltérnek a munkaügyi és engedélyezési törvények. Marylandben és Pennsylvaniában például a kozmetikus nem használhat egyenes borotvát, amely szigorúan a borbélyok számára van fenntartva. Ezzel szemben New Jerseyben mindkettőt az állami kozmetológiai tanács szabályozza, és már nincs jogi különbség a borbélyok és a kozmetológusok között, mivel ugyanazt az engedélyt kapják, és ha akarják, mindketten gyakorolhatják az egyenes borotválás, a színezés, egyéb kémiai munkák és a hajvágás művészetét[idézet: szükséges].
Ausztráliában a 20. század közepén-végén a borbély hivatalos megnevezése a férfi fodrász volt; a barber csak a férfi fodrászok népszerű megnevezése volt. Ebben az időszakban a legtöbben vagy fodrászüzletben vagy fodrászszalonban dolgoztak.
Borbély szakma történelme
A borbélymesterségnek hosszú története van: Egyiptomban a bronzkorból (i. e. 3500 körül) származó emlékek között borotvákat találtak. Az első borbélyszolgáltatásokat az egyiptomiak végezték i. e. 5000-ben, olyan eszközökkel, amelyeket osztrigahéjból vagy élesített tűzkőből készítettek. Az ókori egyiptomi kultúrában a borbélyok nagy tiszteletnek örvendő személyek voltak. A borbélyok legkorábbi feljegyzett példái papok és orvosok voltak, emellett a borbélyművészet kontinenseken átívelően jelentős szerepet játszott.
A maja, azték, irokéz, északi és mongol kultúrák a borotválkozás művészetét a társadalmi és háborús szerepek megkülönböztetésére használták.
Az ókori Görögországban a férfiak szakállukat, hajukat és körmüket a κουρεύς (cureus) nyírta és formázta, egy agórán (piactér), amely egyben társadalmi összejövetelként is szolgált, ahol viták és pletykák folytak.
A fodrászatot a szicíliai görög kolóniák hozták be Rómába i. e. 296-ban, és a borbélyüzletek hamarosan a napi hírek és pletykák igen népszerű központjaivá váltak. A reggeli látogatás a tonsorban a napi rutin része lett, ugyanolyan fontos, mint a nyilvános fürdők látogatása, és a fiatalember első borotválkozását (tonsura) a felnőtté válási szertartás lényeges részének tekintették.
Néhány római tonsor gazdaggá és befolyásossá vált, és olyan üzleteket működtetett, amelyek a felső tízezer kedvelt nyilvános helyei voltak; a legtöbbjük azonban egyszerű kereskedő volt, aki kis üzlethelyiséget birtokolt, vagy alacsony árakért dolgozott az utcán.
A középkortól kezdve a borbélyok gyakran szolgáltak sebészként és fogorvosként is. A hajvágás, fodrászkodás és borotválás mellett a borbélyok sebészeti beavatkozásokat, vérképzést és vérszívást, tűzcsészézést, beöntést és foghúzást is végeztek; ezért kapták a „borbélysebészek” nevet. A borbélysebészek nagyhatalmú céheket kezdtek alakítani, mint például a londoni Worshipful Company of Barbers. A borbélyok magasabb fizetést kaptak, mint a sebészek, egészen addig, amíg a tengerészeti háborúk idején a sebészek nem kerültek be a brit hadihajókra. A borbélyok feladatai közé tartozott a nyak manipulálása, a fülek és a fejbőr tisztítása, a kelések, a fisztulák lecsapolása és a ciszták kanóccal történő átlyukasztása.
XIX. századi borbélyság
A borbélyüzletek a 19. század fordulóján az Egyesült Államokban olyan afroamerikai vállalkozásokként voltak meghatározóak, amelyek segítették az afroamerikai kultúra és gazdaság fejlődését. Trudier Harris szerint: „A fekete borbélyüzlet, amellett, hogy gyűjtőhelyként működött, a tágabb világ bonyolult és gyakran ellentmondásos mikrokozmoszaként is funkcionált. Olyan környezet, amely erősítheti az egót és támogató lehet, valamint olyan hely, ahol a szóbeli és egyéb ügyességi versenyeken való részvételtől a hamis férfiak elpusztíthatók, vagy legalábbis erősen megszégyeníthetők. Ez egy visszavonulás, egy menedék, egy menekülés a zsémbes feleségek és a világ gondjai elől. Egy hely, ahol a férfiak férfiak lehetnek. Olyan hely, ahol lehet valaki.” A fekete borbélyok borbélyüzletei eleinte főként a tehetős kaukázusiakat szolgálták ki. A század későbbi részében feketék közösségeiben nyitottak fodrászüzleteket a feketék kiszolgálására.
Az átlagos barber shop felszerelése 1880-ban 20 dollárba került. Az üzlethelyiség körülbelül tízszer tizenkét méteres volt. Egy hajvágás öt-tíz centbe került, a borotválás pedig három centbe.
Borbély szakma a XX. századtól
A 19. század végén és a 20. század elején a borbélyüzletek olyan üzletággá váltak, ahová az emberek azért mentek, hogy egy profi borbély jó felszereléssel vágja le a hajukat. Az emberek társasjátékot is játszottak, beszélgettek a közelmúlt eseményeiről és a mezőgazdasági üzletekről vagy pletykáltak. Néha nyilvános vitákra vagy a közérdekek hangoztatására is sor került.
A legtöbb modern borbélyüzletben speciális borbélyszékek, valamint a haj öblítésére és mosására szolgáló speciális berendezések vannak. Egyes borbélyüzletekben az emberek magazinokat olvashatnak vagy tévét nézhetnek, amíg a borbély dolgozik.
A 2008-as gazdasági recesszió ellenére a borbélyüzletipar folyamatos pozitív növekedésbe kezdett. Nemrégiben volt egy kísérlet, amelynek során a fodrászok a fodrászüzletekben ellenőrizték a magas vérnyomást, és egy gyógyszerész a fodrászüzletben találkozott a pácienssel és kezelte őt, pozitív eredményekkel.
2018-ban Arthur Rubinoff múzeumot nyitott Manhattanben borbélyrudakkal és antik borbélyfelszerelésekkel.
A borbély Sam Mature, akinek Studs Terkellel készített interjúja Terkel 1974-es Working című könyvében jelent meg: „Egy férfi régen pár hetente vágatta le a haját. Most egy-két hónapot vár, néhányan még ennél is tovább. Sokan minden héten manikűröztették és rendbe hozták magukat. A legtöbb ilyen ember nyugdíjba ment, elköltözött, vagy meghalt. Mindez a hosszú haj miatt. Vegyük az öregeket, ők rendezettnek akartak látszani, szalonképesek akartak lenni. Most úgy tűnik, az embereket nem érdekli túlságosan.”
Tekintettel arra, hogy bizonyos kultúrákban társadalmi csomópontként fontos szerepet játszanak, a fodrászüzleteket felvilágosító kampányokban is felhasználták. Ezek közé tartozik az amerikai Barbershop Books nevű műveltségi projekt, amely olvasóállomásokat állított fel a fodrászüzletekben, hogy elősegítse az olvasás kultúráját az afroamerikai fiúk körében. Közegészségügyi kutatók felfedezték, hogy a fodrászüzletek a szexuális egészségnevelés helyszínéül is szolgáltak.
Borbély iskolák
1893-ban a chicagói A. B. Moler fodrásziskolát alapított. Ez volt az első ilyen jellegű intézmény a világon, és sikere már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt. A felsőoktatás ranglétráját képviselte, és az anyaiskolát gyorsan követték az Egyesült Államok szinte minden fontosabb városában működő fiókiskolák. A borbélyiskolák kezdetén csak a borotválkozás, hajvágás, arckezelés stb. gyakorlati munkáját tanították, mivel sem a közönség, sem a szakma nem volt hajlandó elfogadni a haj, a bőr és a fejbőr tudományos kezelését. Csak 1920 körül kezdődtek komoly erőfeszítések a munka professzionalizálására.
A fodrászképzés világszerte különböző módokon valósul meg. Az Egyesült Államokban a borbélyképzést „borbélyiskolákban” végzik.
Borbély iskola költségek
Sok államban borbélyengedélyt kell szerezni ahhoz, hogy a borbély szakmát hivatásszerűen gyakorolhassuk. A borbélyiskola költsége államonként és metropoliszonként is eltérő. A nagyobb nagyvárosi területeken található iskolák általában többe kerülnek, mint a vidéki városokban lévő társaik. A márkanevek is befolyásolhatják a fodrásziskola költségeit. A legtöbb borbélyiskola elvégzése 6500 és 10 000 dollár közötti összegbe kerül. Mivel minden államban más és más a képzési óraszámokra vonatkozó minimum, a program hossza és költsége ennek megfelelően változhat. Egyes iskolák tandíja tartalmazza a kellékeket és a tankönyveket, míg másoké nem. A borbély engedélyvizsga díja jellemzően 50 és 150 dollár között mozog.
Borbély képzés hossza
A legtöbb állam ugyanannyi képzési órát ír elő a borbélyok számára, mint a kozmetikusok számára. A szükséges órák száma 800 és 2000 képzési óra között mozog, az állam engedélyezési követelményeitől függően. A legtöbb program 15 hónap alatt vagy annál rövidebb idő alatt fejezhető be.
Borbély iskola szakmai tananyag
A fodrásziskola tanterve a férfi haj és a női rövid haj vágásából, színezéséből és formázásából áll. A kémiai eljárásokat, mint például a haj fehérítését, festését, világosítását és lazítását is taníthatják. Minden kozmetológiai szakterületen megtanulják a biztonsági és higiéniai legjobb gyakorlatokat.
A fodrászhallgatók számíthatnak az anatómia, az élettan, a bakteriológia és a farmakológia néhány elemének elsajátítására. Az arcszőrzet technikáit is megtanítják, beleértve a hagyományos és modern borotválkozási technikákat. A borbélyprogramok általában érintik a fejbőrmasszázst és a kezeléseket. A haladó borbélyképzés magában foglalhatja az egyedi borotválkozási terveket.
A borbélyiskolákban gyakrabban fordul elő, mint más kozmetikai szakmákban, hogy némi üzleti és etikai oktatásban részesülnek, mivel a vállalkozói szellem különösen gyakori a borbély szakma berkeiben, mivel sok szakember úgy dönt, hogy saját borbélyüzletet nyit. A fodrásziskolában tanult összes készséget a vizsgabizottsági vizsgákon tesztelik, amelyek jellemzően írásbeli és gyakorlati vizsgát tartalmaznak.
Borbély rúd
A kék, piros és fehér spirális csíkokkal díszített borbélyrúd a mesterség különböző aspektusait szimbolizálta. Ez a szimbólum abból az időből származik, amikor a borbélyok orvosi beavatkozásokat végeztek. A fehér és a piros csíkok a kötszereket és a vért, míg a kék csíkok az ereket jelképezik. Az Egyesült Államokban a kék csíkot néha a nemzeti zászló színeihez párosítják.
Borbély érdekesség az állatvilágból
A „borbélykodás” kifejezés a laboratóriumi egerekre vonatkoztatva olyan viselkedést jelent, amikor az egerek fogaikkal szőrszálakat tépnek ki a ketrecben élő társaik arcából, amikor azok egymást ápolják. Ezt mind a hím, mind a nőstény egerek gyakorolják. A „borbély” a befogadó rezgőszőrét tépi ki. A viselkedés valószínűleg a szociális dominanciával függ össze.
Forrás: wikipedia-Barber